Ha ejtenek rajtam egy sebet, gyorsan megbocsájtok, igazán nem is tudom, hogy jogom van-e megbántódni, alázatos vagyok és nem igazán önérvényesítő. Gyorsan felismerem a kivagyiságot, a rongyrázást, biztos bennem is megtalálható, de mosolyra késztet.
Legyen szó ovis ballagásról.
Bolond napjaim vannak. Az érzelmek széles skáláját élem. Izgalmas, intenzív.
A kutya is ilyen. Nem egy ölbebaba, a szeme szikrát vet, ha játék, kutya-harc van készülőben. Ránk háziakra egy simulékonyabb pillantást tartogat. Mindent tud.Ma végignyalta a lábujjaimat, szélesedett a repertoár.
Csütörtökre annyira elmérgesedett a kutyahelyzet, hogy rengett a ház az üvöltözéstől. És igen, amikor kellett volna (,) én visszavonultam, nem álltam oda a másik mellé, hogy együtt kiabáljunk egy harmadikra...mert korántsem érzem úgy, hogy igazam van...ez egy ház, közös kutyával, 5-ből hárman elfogadtuk...a kettőből egy tevőlegesen tett ellene, de a legsunnyibb az egymás ellen hangolás is megtörtént.....
Élni és élni hagyni. Magamnak való vagyok, leszek. és ha találok egy másik ilyet, akkor képesek vagyunk csak hallgatni, jóéjt nélkül elaludni, csendesen sertepertélni egymás mellett, kényszeres beszélgetés nélkül...egy valaki ilyen a környezetemben. Hétvégén is jól bírtuk egymást két éjszaka, két reggeli kávéfőzéssel, két vízparti futással...
Megkóstoltatni valakivel a feta sajtot, a makrélát, a tatárbifszteket, látni ahogy lejön a chipsről, rántott sajtról és eszi az ízeket. Ma definiálta: én vagyok neki az, aki megízlelteti vele az életet.
Nézek fényképeket, öltözködöm kedvemre, jól vagyok a bőrömben. Megkönnyebbülés, hogy nem akarok más lenni. Szőke homokóranő.
Tegnap 100 méteren belül három ember mondta, hogy szép vagyok. Egy részeg volt, mint a sár.
