Alibikutya

Szeretem az éjszakai viharokat. Azt is, ahogy lenyom már este és ólomfáradtam az ágy felé terelget. Aztán bummm, repül a kaspó az ablakból, becibáljuk a ruhaszárítót az erkélyról és takaró alatt várom a végét. A falra furcsa mintákat festenek a villámok, ha jó felől ver, akkor az ablakomat is lemosatom, de sokszor marad a redőny le. Aztán elér valami csúcspontra és onnantól csendesedik, akkor lehet újra aludni, eresztve a kapaszkodáson.

Nem irigylem, aki fél, úgy isten igazából, vacak lehet. Én csak szent borzadállyal vagyok.

Apu csütörtökön túlesett a katéterezésen. Szerencsére nincs elzáródás az új - 3,5 éves - erekben, nincs visszatérő ritmuszavar se, az EKG se rosszabb. Hétfőn jön haza.

Egy évig nem vezethez. Míg ennek macerája, lemondása foglalkoztat másokat, nekem ez az EGY év zubog át a fejemen megkönnyebbülve, akkor még, ujjjjéééé, van egy év!!!!

Címszavakban is lehetne, hogy mennyi minden van most velem:

Apu 2 napja mindenórás egy szívkatéterezésre, de eddig még nem került sorra, a várakozás felörli, de engem is, viszont ma rájöttem bikram közben, hogy NINCS jogom felörlődni, mert én csak várok, hogy vele megtörténjen valami és nekem kutyakötelességem szelídnek lenni, elfogadni a körülményeket. Egyébként sem vagyok egy orvosnál, boltban balhézós alkat.

Mésrészről meg úgy kértem az égieket, hogy legyen úgy, ahogy a legjöbb. Ha így kértem, hát így kapom, valamiért a halasztást kell megélni.

Az én munkahelyemen, ahol 12. évemet töltöm voltak már viharos időszakok, én is csináltam már egy elég zúzós dolgot, de együtt maradt a csapat. ami most van, abba beletörhet a bicskánk, nehéz objektívnek lenni, kizárni az érzelmeket, hideg fejjel, főleg, hogy nem az erősségem a türelem, a higgadtság.

Talált kutya és kölcsön macska. Ez méretik ránk, óvatos duhajként ennyit vállalok be állatka gyanánt.

Kolléganőm utazott el és lett egy cicánk 4 napra. Aprócska, kölyök, izeg-mozog, szimatol.

Az első éjszáját a térdhajlatomban töltötte.

Ha megkérdezik, milyen cicát szeretnék, akkor mindig Orsi cicája ugrik be, Traktornak hívták talán, aki egy akvárium tetejéről nézett le nagy kegyesen alattvalóira. Úgy gondolom, egyszer majd kinevelek magamnak egy óriási szőrmókot.

Szmoki (sic!) délután eltünt. Leroskadtam és rezignáltan vettem tudomásul, hogy kutya megszökik, macska megszökik, csoda, hogy mi még hiánytalanul...

Csalogattuk, kerestük, tetemre hívtuk a nagyfiút ablak, ajtó tekintetében, semmi, eltelt egy óra, gazdit felhívtam.

Ő mondta, hogy sziszegjek, mint egy kigyó, akkor szépen elő fog jönni.

Puha ugrással kipenderült a szekrényemből. Hurrá!

Holnap bikram.

Ma azért jött egy kis ájulást jelző ásitozás, gyengülés, hőguta, de benn maradtam a teremben. Lesz ez jobb is, a hatása hihetetlen, pedig nem tudom tökéletesen megtartani az összes pózt.

Veszedelmesen izzadok.Ha lenne verseny a nők között én lennék az első..szerintem.

Lehet 40 kilósan morfiumért esedezve, lehet busz alá esve, lehet csendesen, hangosan, anyánkból kifele, egyedül víz alatt, levegőben, beszurulva, széttépve, lenyomva, kilyuggatva, elszántan, hirtelen, felkészülten, megfáradva, idejekorán, tragikus hirtelenséggel, türelemmel viselt hosszantartó után, ebéd után, asztal alá csúszva ..lehet..de erre nem gondolunk, nincs benne minden lépésünkben, minden falat ételünkben, korty italunkban, nincs benne az ölelésekben, a gyönyörben..vagy mindenben benne van.

Apukám, azt már tudjuk, hogy te majd hogyan, de amíg a szíved bírja, az ICD-d visszahoz. Mi itt, te majd ott.

Volt ma egy kis időm magamban a munkahelyemen. Ilyen nagyritkán esik meg, gyakorlatilag térdig járunk egymás életében. Hárman biztos.

Katona klárit hallgattam meg Udvarost-Bástit-Kulkát-Cserhalmit meg Dést meg Quimbyt..jellemzően sírós, nagybőgős számokat a szerelemről, az elmúlásról, a megszokásról...

Közben dolgoztam is, kifésült idegekkel...

Halogattam, hogy írjak a birkamról, mert első órán résztvenni csak egyszer lehet, írni, érezni róla is csak egyszer van, gondoltam megválogatom gondosan, hogy nyomatéka legyen.

De nincs nagyon szó és lehet, hogy pont egyszerűségre tanít, túlélésre, minden levegővétel kemény meló, figyelni a tartások helyességére 40 fokban embertpróbáló.

Mégis: kurva jó.

Ami rögtön látszik: több liter izzadság, csavarható mennyiség, ettől a bőr nagyon szép lesz és feszes.Olyan izmok létezése tudatosul, amik rejtve voltak. És a futás elkezdett valami kívánatos dologgá válni a szememben, könnyű kis felhőjátéknak...

Függővé fogok válni...

Adj nekem Istenem időt hogy a tennivalók, munka, család mellett legyen lehetőségem magammal lenni. Köszönöm.

Pénteken elmegyek életem első Bikram jóga órájára.

40 fokig felfűtött terem, 26 szigorú rendben egymást követő gyakorlat, koncertálás, izzadás, vér és veríték. Ez kell nekem.

A legkedvesebb kolléganőm űzi hetek óta. Mert van olyan kín, amire az ember vágyik sőt úgy tud róla beszélni, hogy más is kedvet kap rá. A futást jól ki fogja egészíteni, mert valljuk be, a nyújtás nem az erősségem. Sokszor boldog vagyok, hogy lement a táv, lehet pihenni.

Nagyon várom a pénteket.

Ahogy megnéztem a profik képeit, képtelenségeit, hogy hova lehet ezt fokozni, elsírtam magam. Az ember annyira szép!

Ma újra bementem a munkahelyemre. Hogy dolgoztam-e eleget, azt kétlem, mert egymásnak estünk az információáradattal és ez jelemtősen rontotta a morált, de szeretem a kolléganőimet..egyet leszámítva, no...
Harmat elpusztult, Imréék elváltak. Még emésztenem kell ezeket.

A kisebb még ovis 5 hétig, szerencsés vagyok, hogy közösségi ember, bízom benne, hogy ez jól jön az iskolában is.

Kortársakat olvasok, Murakamit, Nick Hornby-t, ismeretlen franciát, ismert olaszt.

Otthonossággal tölt el, ha wikipediáról, twitterről olvasok egy könyvben. Közben meg az odavagyokmagáért bús-édes dallamára keverem a mártást, nosztalgikus vagyok és csökött is, de a kortársakat olvasok.

Önsegítőt nem. Van itthon fájdalomcsillapító, babonából többféle, de csak akkor szedem elő, ha végképp kínlódás van. Önsegítőt nem.

müllerpoppercoelhoosho sem

Futás közben a női bicajosok dudálnak le . Csak. 

Ha tehetnék egy delete gombot rendszeresítenének a kormányra, hogy letöröljenek a föld színéről, mert szőkén-barnán riszálom a farom, izzadva, mint egy ló. Bezzeg ők vasparipán terpeszkednek, lobog a hajuk a szélben és van csengőjük.

Remélem a csiklójukkal is ilyen szorgalmasan bánnak.

A férfiak zoom gombbal vannak ellátva, ők csendesen rám közelítenek, betelnek a látvánnyal és mindig, ismétlem mindig elférnek mellettem hang-fényjelzések, riasztópisztoly, gázspray, atombomba alkalmazása nélkül is.

Csigusz legyek,  ez így igaz, ahogy leírtam.

miaú

Róma nyilvánvaló, Zadar szívfacsaróan szép, a tenger hiánya olyan, mint távkapcsolatban, a szerelmem után vágyakozni....

A böjt most van...itthon, 40 fokban. Reggelente mintha bálna ülne a tagjaimon és nincs elég alvás a világon, ami ebből kilendít. Még örülhetek, szabin vagyok, de ismerve magam, számomra ilyenkor van a mélypont, a külső szabályozás hiánya, a belső, robotpilóta melankóliája...jövő héten, a szép  rendszerben - meló, óvoda - lesznek jó napjaim.

Kutya nincs.

Szomorú,. hogy nem is engedhetem meg magamnak, hogy legyen, mert képtelen vagyok gondoskodni róla. Labilis vagyok és a gyerekeim is nehezen viselik néha a hagulataimat.

Szó se róla, ellátok mindenkit, de nem vagyok egy játékos fajta, szarból is várat építő, innovatív, kreatív végképp se...csak vagyok, amolyan plakk a világ seggén.

Arra gondoltam ma reggel a buszon, hogy ha csörög a telefonom vagy akár másé, akkor előveszem a halkonzervemet és úgy csinálok, mintha...

A kutya tegnap délután lelécelt. A biztonsági előírások maximális figyelembevételével eltrolaszolt kapu alatt utat faragott magának és elment. Ezt amolyan sztoikus nyugalommal fogadtam, szépen kigyomlálta már az élet,  elmúlt hetekben agyam kiskertjét, hogy ez már nem okozott traumát.

Egyébként is próbálok lazítani.

Kisebbik táborban van, nagyobbik önjáró, férjem egynapos kiruccanáson, gyakorlatilag ha nem baszom szét aggódással magam, akkor ez ajándékidő.

Pénteken elmegyünk érte, szombaton indulunk kettesben R-ba. Még a repülésen sem szeretnék agyalni.

Készüljünk fel a hangulatra!

Még sohasem láttam 3D-s filmet.

Visítottam a nevetéstől, csapkodtam a térdem és úgy izgultam a játékok küzdelmes életén, hogy a magaméról elfeledkeztem. Ott voltam velük. Régen éreztem magam ilyen önfeledten moziban.

A kutya minden alkalmat megragad és kiszökik.

Úgy érzem nem megoldás, hogy megkötjük, hogy elbarikádozzuk a kaput, mintha legalábbis egy tank bejövetelét kívánnánk megakadályozni. Fusztráló, bármelyik oldalán is vagyunk a kordonnak, leépít valamit bennem. és nem utolsó sorban, azt hiszem nem idevaló ez a kutya.

Az érzések sokszínűsége a héten, hol a magasba emelt, hol a mélybe döngölt. Öregedtem ezer+egy évet és lettem újra csitri, szinte egy napon belül. a pánik, a félelem, a csalódás, a kiszolgáltatottság nehéz sárként tapadt rám. Aztán a megkönnyebbülés, a felszabadultság energiája.

Ma csak sírok magamnak.

És semmi más nem kívánok, mint csendet. Unalmat és közönyt. Nem akarok nevetni, örömömben ugrálni, vibrálni, élvezni, lüktetni, semmit sem akarok csak csendben lenni, rezenéstelen arccal.

ha valaki lát egy nőt a ToyStory 3-on méla, üres tekintettel ücsörögni, az én leszek.

A tények:

ma reggel negyed 9kor hívott A. néni, hogy tegnap eltünk pénz abból a lakásból, ahol a fiam is tartózkodott harmadmagával ki sidőre a bankett előtt.

a fiamat odarendelték az iskola elé, hogy szembesítsék a sértett apukájával és a másik fiú is ott volt, mint gyanúsított

az apa közölte, hogy kamerafelvétel bizonyítja, hogy az én fiam vette el a ballagásra borítékban kapott 200 EUR+20 ezer Ft-ot.

odarongyoltam az iskolához

szembesítés, apuka már nem volt ott

jelen voltak ofő+helyettes, B.K., fiam és én

sírás, nem én voltam, senki se volt, akkor ki, rendőrség lesz, hogyan tanulunk így tovább, úristen

12-ig haladék

tegye le a tettes a pénzt, így nem lesz bántódása

12 óra

addig idegbetegség, bizonytalanság, kétely, amit utálok, hit, ami meginoghat,bevallani, amit nem tettél meg, tudni, hogy nem tetted meg, de a másikat ezzel megvádoltad, vádlottnak lenni, hiszen a másik is tudja, ő nem tette meg

megőszültem

12 óra

a pénz a lakásban lett meg, hátracsúszott, elnézést

Gondoltam elmegyek a szülők bankettjére. Fogok egy kis vodka-narancsot vagy egy üveg tequilát és elmegyek, istenemre, jól beseggelek

Aztán úgy alakult, annyira magam alá kerültem, sírattam a veszteségeimet, a kutyát, az anyámat, a meg nem értettséget, az igazságtalanságot, szóval sajnáltam magam gőzerővel, hogy nem mentem el.

A futás mellett döntöttünk. A kisebb bicajjal, mi futva. Lestük a kutyákat a patak mentén. Már majdnem itthon voltunk, amikor meglátta a gyerek Bogit egy roti oldalán Ben Hurként húzva a gazdit. Tegnap este fogadták be, ismertek bennünket a kutyafuttatóról, de nem tudták, hol lakunk.

Rémesen büdös, gondolom egész nap a 80 kilóshoz tapadva aludt, játszott, ázott.

Kérdezte ma valaki, hogy egy kicsit sem örülök, hogy elveszett? Nem, már megszoktam, megismertem a fogait, a lábujjait, a tappancsa mintáit. már tudnék neki venni rucit, próba nélkül, ahogy a gyerekeimnek teszem.

Anyám szerint a fellegekben járok és rosszul csinálok mindent. Apám, gondolom ezt nem osztja, de most túszként viseltetik. Ha szembeszáll, hallgathatja, én meg úgyis tudom, hogy mit érez, de fáj, hogy nem beszélhetjük meg. Jelen pillanatban anyámat _nem érdeklem_ ídézet tőle.

Várlak haza.

Tegnap elballagott a nagyobbik

elveszett minden, amit ide írtam, szép szabatosan....potyogtatom a könnyeimet...befelé...zombiként...

öröm van, mint ez a kutya.

Gondolom, ez überszar, főleg, hogy családos ember vagyok, vagy mifene. 41 éves lassan, két gyerek, férj és mégis...

Utóbbi egy merő panaszáradat, hol majdnem felmond odabenn, hol a végsőkig feszült, fáradt, elkeseredett, tomboló vihar..és ezek kiszámíthatatlan variációi.

A nagyobbik kamasz, ma 15 éves, sokszor elviselhetetlen.

A kisebbik nyúzógép.

A kutya legalább hálás.

...vagy mindenki normális csak én vagyok kocsonya.

Lassan elviselhetetlen számomra, ha a férjem anyának szólít. Bepörgök és fúriaként kiszaladnék a világból.

Legyek okos Madame Curie, sőt Nobel-díjas közgazdász is, meg Teréz anya meg durva pornós kurva egyszemélyben. Ám legyen, csinálom, vállalom, de ne szólítson egy felnőtt férfi anyának, ha még egyszer az életben szeretné, ha elé térdelnék

pont.

Ha ejtenek rajtam egy sebet, gyorsan megbocsájtok, igazán nem is tudom, hogy jogom van-e megbántódni, alázatos vagyok és nem igazán önérvényesítő. Gyorsan felismerem a kivagyiságot, a rongyrázást, biztos bennem is megtalálható, de mosolyra késztet.

Legyen szó ovis ballagásról.

Bolond napjaim vannak. Az érzelmek széles skáláját élem. Izgalmas, intenzív.

A kutya is ilyen. Nem egy ölbebaba, a szeme szikrát vet, ha játék, kutya-harc van készülőben. Ránk háziakra egy simulékonyabb pillantást tartogat. Mindent tud.Ma végignyalta a lábujjaimat, szélesedett a repertoár.

Csütörtökre annyira elmérgesedett a kutyahelyzet, hogy rengett a ház az üvöltözéstől. És igen, amikor kellett volna (,) én visszavonultam, nem álltam oda a másik mellé, hogy együtt kiabáljunk egy harmadikra...mert korántsem érzem úgy, hogy igazam van...ez egy ház, közös kutyával, 5-ből hárman elfogadtuk...a kettőből egy tevőlegesen tett ellene, de a legsunnyibb az egymás ellen hangolás is megtörtént.....

Élni és élni hagyni. Magamnak való vagyok, leszek. és ha találok egy másik ilyet, akkor képesek vagyunk csak hallgatni, jóéjt nélkül elaludni, csendesen sertepertélni egymás mellett, kényszeres beszélgetés nélkül...egy valaki ilyen a környezetemben. Hétvégén is jól bírtuk egymást két éjszaka, két reggeli kávéfőzéssel, két vízparti futással...

Megkóstoltatni valakivel a feta sajtot, a makrélát, a tatárbifszteket, látni ahogy lejön a chipsről, rántott sajtról és eszi az ízeket. Ma definiálta: én vagyok neki az, aki megízlelteti vele az életet.

Nézek fényképeket, öltözködöm kedvemre, jól vagyok a bőrömben. Megkönnyebbülés, hogy nem akarok más lenni. Szőke homokóranő.

Tegnap 100 méteren belül három ember mondta, hogy szép vagyok. Egy részeg volt, mint a sár.

Gondolom, nem mondok újat, aki kinéz, az láthatja.

Kicsit szégyenlem magam, ha panaszkodom az esőre, mert ez legyen a legnagyobb bajom, mégis úgy érzem alakítja az életemet. Ha nem esne, a patak parton lennék kutyával, vagy futné. Ehelyett mindenki bevackolt a házába és eszik, többet, mint kéne. Ez olyan semmilyen.

Lefutottam a 10-est.

Nehéz volt, de igyekeztem elfogadni minden külső segítséged, mert a belső csak 5 után kapcsolt be. Addig vagy az alázat hiányzott, vagy a koncentráció, nem tudom, felszínesnek éreztem magam és csapongónak, az összes kisördög duruzsolt.

De meghallottam, ahogy szól az "ügyes vagy" és a másoknak szánt, "kapcsold ki az agyadat, b..szd meg, fuss!" felszólítást is.

Közös kutya esetében nem ártana valami egyezményes jel, hogy ne öntse el az ember szívét az aggódás, agyát a megkönnyebbülés, hogy nincs a kutya sem égen, sem földön.

Lehet találgatni, kinek mi jutna. Szerencsére hamar kiderült kivel sétáltatják éppen egymást.

Tegnap, míg én húztam az igát, majnem elvitették, mert az utcán volt és a noé bárkájás lány erre járt, látta, hogy kibújt a kutya, kérdezte ide tartozik-e. Á, persze, de nem megoldás ez - mondta hígagyú és a lány már pakolta is volna be a furgonba Boglárkát. Aztán kapcsolt: meglátta az oltási bilétát, a bolhanyakörvet, érezte, hogy a selymes bunda alatt jóllakott pocak gömbölydik és gyanús lett, hogy itt nem utálja mindenki ezt a kislányt, letette szépen.

Mindezt telefonon mondta el, este, mikor hívtam, a számát gondosan a kezembe nyomta szipirtyó pribékje, és kértem, hogy el ne vigye, nehogy hallgasson bárkire is, holnap szereljük a kaput kutyabiztosra.

Szédülök, aludnék, elfáradtam.

Holnap remélem kegyes lesz az ég és nem délután 6 és 7 között szakad a nyakamba. Elindulok, meglátjuk. Csak futni kell.

Nehezen viselem, ha valakim repül. A saját fóbiáimnak oka van, másokra nem szeretném ráragasztani. Így  álnokul füllentem, hogy minden rendben van azzal, hogy az ember egy órát ül beszíjjazva, bizonytalan indulásra várva, már egy óra késésben, az adott menetrendhez képest.

Én már tövig rágnám az ujjaimat, ha elfogynának, kiabálnék.

Reggel megállapítottam, hogy Borka kövérkés, tömlőszerű alkattal kezd rendelkezni. Jön, egész testtel csóvál, csak 6 óra volt, de már minden játékra készen.