A kutya minden alkalmat megragad és kiszökik.
Úgy érzem nem megoldás, hogy megkötjük, hogy elbarikádozzuk a kaput, mintha legalábbis egy tank bejövetelét kívánnánk megakadályozni. Fusztráló, bármelyik oldalán is vagyunk a kordonnak, leépít valamit bennem. és nem utolsó sorban, azt hiszem nem idevaló ez a kutya.
Az érzések sokszínűsége a héten, hol a magasba emelt, hol a mélybe döngölt. Öregedtem ezer+egy évet és lettem újra csitri, szinte egy napon belül. a pánik, a félelem, a csalódás, a kiszolgáltatottság nehéz sárként tapadt rám. Aztán a megkönnyebbülés, a felszabadultság energiája.
Ma csak sírok magamnak.
És semmi más nem kívánok, mint csendet. Unalmat és közönyt. Nem akarok nevetni, örömömben ugrálni, vibrálni, élvezni, lüktetni, semmit sem akarok csak csendben lenni, rezenéstelen arccal.
ha valaki lát egy nőt a ToyStory 3-on méla, üres tekintettel ücsörögni, az én leszek.
