Pénteken elmegyek életem első Bikram jóga órájára.
40 fokig felfűtött terem, 26 szigorú rendben egymást követő gyakorlat, koncertálás, izzadás, vér és veríték. Ez kell nekem.
A legkedvesebb kolléganőm űzi hetek óta. Mert van olyan kín, amire az ember vágyik sőt úgy tud róla beszélni, hogy más is kedvet kap rá. A futást jól ki fogja egészíteni, mert valljuk be, a nyújtás nem az erősségem. Sokszor boldog vagyok, hogy lement a táv, lehet pihenni.
Nagyon várom a pénteket.
Ahogy megnéztem a profik képeit, képtelenségeit, hogy hova lehet ezt fokozni, elsírtam magam. Az ember annyira szép!
